Helyemen vagyok? Az utamat járom?

Helyemen vagyok? Az utamat járom?

Vannak, akik határozottan érzik, hogy a helyükön vannak és a saját útjukat járják. Ettől magabiztosak, elszántak, lelkesek és inspiráltak.
Tudják hová akarnak eljutni és ki nem fogyó energiával minden nap tesznek is érte.
Van céljuk, van útjuk, van életük!

Azok viszont, akik nem érzik, hogy a helyükön lennének, az útjukat járnák, csak irigykedve nézik őket és arra vágynak, hogy:

  • Bárcsak bennem is meglenne az a belső bizonyosság, hogy jó úton járok!
  • Bárcsak én is megérezném, hogy hol van most a helyem!

Valóban van elrendelt életút?

Sokan hisznek benne, hogy van egy előre elrendelt életút, melyen érdemes végig menned.
Ők azt mondják, hogy ha letérsz az utadról, akkor az “Élet” majd visszaterel a saját utadra. Teszi ezt kezdetben finom, majd egyre durvább eszközökkel, hatásokkal.

Ha eddig nem hittél ebben, akkor nem most foglak meggyőzni róla!

Viszont ha már tapasztaltad párszor azt az érzést, hogy most az utadon/helyeden vagy, máskor meg azt, hogy most tértél le, mert éppen nem azt csinálod, amit kellene, – akkor tudod, hogy miről beszélek.

Miről ismered fel, hogy az utadon vagy?

Ez alapvetően egy belső, zsigeri vagy intuitív érzés.

Fontos, hogy ne téveszd össze azzal, amikor felszínesen jól érzed magad! – ez ugyanis megeshet akkor is, amikor mondjuk az egód egy könnyebb, kevésbé fájdalmas utat választ, mert ott nem kell felelősséget vállalnia a tetteiért, a döntéseiért.
Ilyenkor is jól érzed magad, de csak az éned felszíni rétegeiben.

Amikor viszont az utadon vagy, akkor egy egészen mélyről jövő jó érzésed van, ami azt súgja, hogy most vagyok a helyemen, most minden pont úgy van, ahogyan lennie kell.
Mindeközben persze az is lehet, hogy éppen életed legnehezebb pillanatait éled, de legalább tudod, hogy ez mind téged szolgál, érted van!

Tehát érezheted magad a felszínen jól vagy rosszul is, az az egy biztos, hogy van közben egy belső bizonyosság érzésed arról, hogy most vannak helyükön a dolgok és minden jó lesz, minden rendben lesz.

Milyen, amikor letérsz az utadról?

Viszont amikor nem az utadon vagy, akkor hiába mennek jól a dolgok a felszínen, mégis van egy belső zsigeri érzésed, hogy nem ennek kellene lennie, nem ebben kellene most lennem.

Ez különösen megrázó tud lenni akkor, amikor a fiatalkori álmaidat eltervezted, évekig dolgoztál rajta, hogy megvalósítsd és amikor végre mindet megvalósítod, akkor egyszer csak rád tör az érzés, hogy ez nem is az én életem!
Csak állsz ott üres tekintettel és nem érted, hogy miért nem tudsz örülni, miért nem vagy boldog!
Mennyi ilyet láttam már!

Feleségek és Anyák, akik megvalósították az ideális család álmukat, mert megtalálták a magazinból előhúzott tökéletes férfit, volt álomesküvő és irigylésre méltó nászút is, lett lakás, kertesház vagy villa medencével, majd megszülettek a “mindekikedvence” gyermekek is.
Mikorra pedig már szétposztolták a tökéletes életüket az Instán és már mindenki őket irigyelte, akkor egyszer csak azt érezték, hogy ez nem is az Ő életük, ugyan mit keresnek itt?!

Kinek az élete akkor?

Egy álom élet, amit magazinokban láttak és hollywoodi filmekből loptak, majd az elméjük összerakta a legszebbet és legirigylésre méltóbbat, amit csak tudott.
Mialatt pedig megvalósították elméjük álmát, közben szép lassan eltávolodtak a saját lelküktől.

Márpedig a lelkedtől való eltávolodással bezáródik a szív is, és amikor majd ott állsz az áloméleted küszöbén, akkor nem fogsz tudni örülni neki, mert egy zárt szív nem képes átengedni magát a boldogságnak.

Ilyenkor születnek azok a fotók, amin a tökéletes család pózol, mindeki szép és fantasztikus, de az Anya (vagy Apa) mégsem boldog, már rég eltűnt a szeméből a tűz.

Fájdalmas képek ezek, ne járj Te is így!
Ők nem figyeltek arra, hogy nem a saját útjukat járják, a lelkük igazából nem is erre vágyik!

Hogyan érezhetem újra, hogy merre vezet az utam?

Ahhoz, hogy megmaradj a saját utadon vagy ha már letértél, akkor visszatalálj rá, kell egy belső iránytű. Kell az a belső zsigeri érzés, az a képesség, ami megsúgja, hogy mi lesz a helyes döntés ahhoz, hogy az utadon maradj.

Ez a képesség ott van mindenkiben – csak el van nyomva!
Valószínűleg elhalványult, vagy megszakadt a belső éneddel való kapcsolatod.

Megszakadt a belső éneddel a kapcsolat

Ezt úgy képzeld el, hogy az éned egy több szintes lakóház, ahol minden szinten Te laksz. Sajnos Te csak az Éned legfelső emeleten levő lakóját ismered, azzal azonosítod magad.
Azonban a mélyebb, alsóbb szinteken is Te laksz, de azokkal az én-részeiddel elhalványult vagy teljesen megszakadt a kapcsolatod.

Pedig pont a mélyebb én-részeid tudnák, hogy mi a jó irány, mi a neked megfelelő élet. Ezért rendkívül fontos, hogy újra felvedd velük a kapcsolatot!

A kapcsolat megszakadásáért jellemzően:

  • az érzelmeink elnyomása,
  • a túlzott önkontroll,
  • a szégyen, bűntudat, önvád,
  • a másoknak való megfelelés,
  • a másoktól kapott korlátozás, tiltás,
  • vagy az önmagunk korlátozása, letiltása
  • a felelős.

Ezeket kell elengedni, a kialakult blokkokat, korlátokat feloldani ahhoz, hogy újra működjön a felszíni és a mélyebb éned közötti kapcsolat.

Hogyan állíthatod vissza a kapcsolatot a belső Éneddel?

A felsorolt hibás működések kijavítására léteznek speciális önismereti gyakorlatok.

Ezek olyan meditatív állapotban végzendő gyakorlatok, amelyekkel elérjük a tudatunk – és személyiségünk – mélyebb rétegeit és ott közvetlenül ki tudjuk javítani akár a gyermekkorban beépült hibás működéseket is.

Kis hibákat elsőre ki tudunk javítani, a nagyobb, súlyosabb hibákkal viszont hetekig, hónapokig is dolgozhatunk. Ami biztos, hogy mindet meg lehet javítani!

Az elmúlt 25 évben ezek feldolgozását végeztem magamon és több ezer tanítványomon, ügyfelemen is.
Rengeteg sikert értünk el eddig, bízhatsz benne, hogy nálad is fel tudjuk oldani a blokkokat és újra lesz kapcsolatod a belső éneddel!

Amikor pedig újra van kapcsolat a felszíni és a mélyebb éned között, akkor működni fog a belső iránytűd is. Pontosan fogod érezni, hogy merre menj és merre ne menj egy-egy döntési helyzetben!
Azt is érzed majd, hogy a helyeden vagy és a megfelelő úton haladsz. Ez pedig ad egy belső erőt, tartást, magabiztosság. – erre vágysz, nem?

Ha szeretnéd elérni ezt a belső bizonyosságot, akkor keress engem, segítek a megvalósításában!

ui.:

Lehet, hogy az utamon vagyok, de nem vagyok benne biztos!

Ha alapvetően érzed, hogy az utadon vagy, mégis felmerül benned a kétség, hogy mi van, ha tévedsz – akkor ezt mindenképpen meg kell vizsgálnod!

A kétség jellemzően akkor jelenik meg, amikor tényleg nem vagy az utadon.
De előfordulhat az is, hogy az utadon vagy, csak valahonnan máshonnan beszűrődik egy kétség.

Például amikor valakit rendszeresen elbizonytalanítottak gyermekkorában, az okozhat egy alaptalan, mégis szűnni nem tudó állandó kételkedést.
Vagy ha már csalódtál egy nagyot a saját megérzésedben, vagy döntésedben, akkor az is kihatással lehet a bizonyosság érzésedre.

Ezeket mind fel lehet dolgozni és el lehet jutni a tiszta, világos bizonyosságig!

Külföldön magányosan

Külföldön magányosan

A magány fájdalmát sokszor a párkapcsolat és a barátok sem enyhítik!

Külföldön élve különösen felerősödhet a magány érzése, hiszen távol vagyunk a hazától, a biztonságot adó családtól, szeretteinktől és barátainktól is.

Előfordulhat, hogy hosszú időn keresztül nincs igazán mély érzelmi kapcsolatunk senkivel sem, és ilyenkor a magány érzése is jobban meg tudja facsarni a szívünket.

Ezt a lelki fájdalmat jellemzően a fontosabb kapcsolatok rendszeres ápolásával, a sűrűbb hazalátogatással próbálják meg enyhíteni a külföldön élő magyarok is.

Azonban ettől nem mindig múlik el a probléma, hiszen a magány fájdalma sokkal mélyebben gyökerezik a lelkünkben.

Ebbe akkor látunk bele, amikor egy olyan embertől halljuk, hogy magányos, aki körül sok ismerős, barát és rokon van, de Ő még így is a magánytól szenved.
Nem értjük az illetőt, mert összekeverjük a magányt és az egyedüllétet, pedig ez két különböző dolog!

Az egyedüllét egy felszíni állapot, egy élethelyzet, amikor is nincs körülöttünk vagy a közelünkben senki sem.
A magány viszont egy nagyon mély, belső érzés, amely arról árulkodik, hogy a lelkünk egyedül van!

Gondolj bele:

Ha belül nem érzed magad egyedül, akkor évekig élhetsz egy lakatlan szigeten, teljesen jól elleszel magadban, magaddal.
Azonban ha a lelked egyedül van és ettől szenved, akkor hiába veszed magad körbe emberek tömegével, a magány fájdalmán ez sem segít!

Ugyan ki élvezi az egyedüllétet?

Jellemzően azok az emberek érzik jól magukat egyedül is, akik megtanulták – vagy nem veszítették el – azokat a képességeket, hogy szeressék, elfogadják, értékeljék, bíztassák, szórakoztassák magukat úgy, ahogyan arra vágynak.

Akikkel nem foglalkoztak eleget a szüleik vagy a korosztályuk kirekesztette őket, azok jobban rá voltak kényszerítve, hogy megtanulják az érzelmi önellátást.

Akikkel viszont eleget foglalkoztak, akiket szerettek, támogattak, azok pont hogy könnyebben rászoktak arra, hogy a lelki szükségleteiket másoktól kapják meg.
Ők ugyan jobban tudnak kapcsolódni, viszont nehezebben viselik az egyedüllétet, mert nem tanulták meg, hogyan legyenek egyedül is teljesek.

Mivel lehet megszüntetni a magányt?

Ha a magányt a lelked egyedüllét érzése okozza, akkor azzal lehet megszüntetni, ha találsz egy kapcsolódó társat a lelkedhez.

Ez lehet egy párkapcsolati partner, egy barát, egy gyermek vagy szülő is, szinte teljesen mindegy ki a személy, a lényeg az, hogy ne felszínesen kapcsolódjon hozzád, hanem mélyen lélek a lélekhez kapcsolódjon!

Ehhez az kell, hogy Ő is és Te is képesek legyetek egészen mély, lelki szinten kapcsolódni. 
Sokaknak annyira zárva van a szíve, hogy erre nem is képesek! 

A múltban elszenvedett traumák hatására a személyiség csak úgy tudja megvédeni magát az újabb sérülésektől, hogy bezárkózik. Így nem érzi a fájdalmat és a bántást, viszont a szép és jó érzésektől is elzárja magát!

Ezt a zártságot kell feloldani ahhoz, hogy újra tudj lélekben kapcsolódni.

Nincs kivel kapcsolódni?

Igazából ez nem probléma, ugyanis a másokhoz kapcsolódás is csak egy pótcselekvésünk arra, hogy valahol megéljük a lelki kapcsolódást.
A lelki kapcsolódást pedig alapvetően a saját lelkünkkel kellene megélni!

Ha képes lennél kapcsolódni a saját lelkedhez, az teljes egészében megszüntetné a magány érzését, mert pontosan abba a belső teljességbe, biztonságba és szeretetbe kerülnél, amiket egyelőre másokból próbálsz meg kipréselni.

A magány fájdalma arra figyelmeztet: eltávolodtál a lelkedtől, igazi mély Önmagadtól, ideje visszatalálni és hazatérni Önmagadba!

Van rá módszer, hogy megszüntesd a magány fájdalmát!

Szerencsére nem neked kell kitalálnod, hogyan is nyithatnád meg a szívedet és juthatsz el újra a lelkedhez! 
Kipróbált és hatékony önismereti gyakorlatokkal végig tudlak vezetni ezen az úton.

Sokaknak segítettem már, hogy megtalálják a kapcsolatot Önmagukkal. Ismerem ennek az útnak a nehézségeit, tudom hogyan lehet megoldani az elakadásokat.

Ha szeretnél megszabadulni a magány sajogató érzésétől, keress engem, szívesen segítek neked is!

Helytállás idegenben – vajon miért a nehezebb utat választod?

Helytállás idegenben – vajon miért a nehezebb utat választod?

Külföldön helytállni különösen nehéz. 
Egyrészt ott vannak:

  • a nyelvi nehézségek, aztán az, hogy 
  • igazán sosem tartozol közéjük és ezt mindig éreztetik egy kicsit, hogy 
  • távol vagy a támogató családtól és barátoktól, hogy 
  • egyedül kell mindent megoldanod…

Ez egy nehezített pálya, méghozzá többszörösen nehezített.

Aki itt helytáll, az otthon, Magyarországon vidáman lubickolna az akadályok között.
De nem választja a könnyebbik pályát, neki a nehezebb kell.

Ilyenkor mindig felmerül bennem a kérdés:

Vajon miért választottál ennyivel nehezebb utat?

Tényleg csak a több pénz vagy a jobb életkörülmények hajtanak?

Nincs benned egy kis bizonyítási kényszer?
Nem akarod valakinek megmutatni, hogy Te még egy ilyen brutál nehéz pályán is életben maradsz?

Kinek akarsz megfelelni?

Kinek akarod bebizonyítani, hogy elég jó vagy?

Gondolkozz el egy kicsit ezeken a kérdéseken és ha a tudatod egy távoli szegletében megjelenik valamelyik szülőd, nagyszülőd, tanárod vagy egy volt szerelmed, akkor az nem véletlen van!

Sokan ugyanis a felszíni magyarázatok mögött, valójában azért vállalnak ekkora kihívást az életükben, mert valakinek be akarják vele bizonyítani, hogy Ők elég jók, hogy ezt is képesek végig csinálni.

Meg akarják mutatni, hogy erősek és nem gyengék.
Hogy van bennük kitartás és nem adják fel egykönnyen.
Hogy van eszük, ügyességük és talpraesettségük. 

Mindezzel csak azt akarják üzenni valakinek, hogy:
Értékes vagyok és szerethető!

Kinek akarod ezt üzenni?

Talán egy Apának, akinek sosem voltál elég jó?
Vagy egy Anyának, aki nem tudta kimutatni a szeretetét?

Lehet, hogy iskolában szégyenített meg az egyik tanárod és akkor megfogadtad, hogy bebizonyítod, márpedig Te többre is képes vagy!

Vagy egy szerelmednek akarsz bizonyítani, aki elhagyott egy másikért, egy “jobbért”?

Működhetnek benned is ilyen mozgatórugók és vihetnek teljesen tévútra az életben.

Ezek a tudatalattiban lévő programok rávehetnek arra, hogy egy sokkal nehezebb életet válassz, mint amennyi tényleg szükséges lenne.
Istenem, mennyi ilyet láttam már!

El sem hinnéd, hogy mennyire képesek vagyunk megvezetni magunkat!

Mit lehet tenni ezekkel a programokkal?

Amikor kioldjuk ezeket a bizonyítási és megfelelési kényszert szülő emlékeket, akkor egyszeriben felszabadul a lélek a saját hajcsáraitól.

Egyszer csak észreveszel olyan lehetőségeket is, amelyek sokkal könnyebb és élvezetesebb életet kínálnak. Olyanokat, amelyek addig is ott voltak előtted, de a tudatalatti hajcsár-programjaid nem engedték, hogy észrevedd és azt válaszd magadnak.

Szerencsére nem kell szenvedésteli életet élned! Csak el kell engedned ezeket a programokat és megszabadulhatsz a magadnak kreált rabszolgaságból.

Általában gyermekkorban értek minket olyan érzelmi traumák, amelyek hatására megszületett a bizonyítási vagy a megfelelési kényszer.

A feloldásukhoz speciális “múlt-feldolgozó technikát” alkalmazunk.

Ha úgy érzed, hogy téged is egy ilyen belső program hajt, akkor keress meg, hogy segíthessek feloldani azt!

Addig ad tökéletlen párkapcsolatot az élet, amíg van mit tanulnod belőle

Addig ad tökéletlen párkapcsolatot az élet, amíg van mit tanulnod belőle

Mindannyian vágyunk egy nagyon jó, élvezetes, szuper párkapcsolatra.
Vajon miért nem jön össze?
Miért kell tökéletlen, beteg, hibás kapcsolatokban sínylődnünk?

Biztos lehetsz benne, hogy nem a rendszerben van hiba, amikor egy pocsék párkapcsolatba keveredtél, vagy egy korábban jól működő párkapcsolatod ment tönkre!
Nem kell nagy misztikát vetíteni mögé, anélkül is megértheted, hogy miért jutott neked ez a borzasztó, vagy legalábbis tökéletlen párkapcsolat:

Kit választottál?

Te választottad ezt a partnert, – vagy legalábbis hagytad magad és belementél a kapcsolatba – és nem vetted észre, hogy milyen emberrel, milyen személyiséggel kezdtél.
Persze erre mondhatnád, hogy akkor még nem látszott rajta!

De látszott, csak a Te emberismerő képességed nincs a helyzet magaslatán.
(Érdemes lenne fejleszteni!)

Azt kellene megtanulnod ebből, hogy nem mindenki olyan belül, mint amilyennek kívül látszik!
Amíg a külsőnek hiszel, annak amit a másik láttatni akar, addig újra meg újra becsap(hat)nak téged az emberek.
Tanulj meg mögé látni a dolgoknak, mögé látni a látszatnak!

Egy jó párkapcsolatban is megjelennek a problémák

… ez szinte elkerülhetetlen.
A problémák azt jelzik, hogy valamiben változni, fejlődni, tudatosodni kell – általában mindkét félnek.

Amíg ezt nem teszitek meg, addig a problémák is fennállnak, mert maguktól bizony nem oldódnak meg.
A problémák mögött hiányos működésű személyiségek vannak.

Például, amikor

  • nem jól kommunikálunk, nem mondjuk ki, vagy túl erősen mondjuk
  • nem állunk ki magunkért, nem védjük meg a határainkat,
  • nem vagyunk kellően rugalmasak, elfogadóak, megbocsájtóak,
  • nem vagyunk alázatosak,
  • hűségesek, őszinték, …

… és még sorolhatnám a hiányzó vagy gyengén működő képességeinket.
Na ezek keltik a problémát!

Ha ezekben fejlődsz, akkor máshogy fogsz kapcsolódni, másként kezeled a konfliktusokat, másként oldod meg a közös problémákat.
És akkor azok el tudnak múlni.

Gondold át:

Milyen képességed, mely működésed hiányosságára vezethető vissza, a problémáitoknak és konfliktusaitoknak a rád eső része?
Fogalmazd meg, írd le és kezdd el módszeresen fejleszteni ezeket!

Látni fogod, ahogy fejlődsz, úgy tűnnek el a problémák, mert azok csak a Te hiányosságaidban tudnak megjelenni.

Mi van a másik felemmel?

Ahogy egy kapcsolati probléma 2 emberen múlik, úgy a megoldása is.
Ha csak Te változol, a párod nem, akkor neked megoldódik a problémád, neki viszont nem.

Ha a tudatosságbeli különbség túl nagyra nő, akkor az a kapcsolat elszakadását eredményezheti.
Ezért fontos, hogy mindketten dolgozzatok a saját problémátokon, így tudtok nem csak a bajban, hanem a jóban is kiegészítő társai lenni egymásnak!

Mi kell a változáshoz?

Mi kell a változáshoz?

Akarjuk a változást, de félünk is tőle. Szeretnénk változtatni az életünkön, de annyira tartunk a negatív következményektől, hogy végül egy lépést sem teszünk érte.

Manapság a csapból is az folyik, hogy változnod kell, sőt sokszor Te is azt érzed, hogy nem jó így, nem érzed jól magad a kapcsolatodban, munkahelyeden, családodban, vagy a saját bőrödben, életedben sem.
Egyáltalán, szükséged van a változásra és ha igen, akkor hogyan érheted el azt?

Tényleg meg kell változnom?

Mivel körülötted minden változik, ezért Neked is változnod kell! – szokták mondani, de bevallom, ez számomra sem annyira meggyőző érv, ezért inkább a tanítóm szavaival érvelnék:

“Ha nem tetszik, változtasd meg. Ha nem tudod megváltoztatni, akkor fogadd el!”

Igen, ez a két lehetőségünk van: változtatás és elfogadás. Az elfogadást ugyan mindig meg kell tegyük, de vannak olyan életfeladatok, amelyeknél nem az elfogadás a megoldás kulcsa, hanem az, hogy változz és változtass! Változz belül a személyiségedben és változtass kívül az életedben! Igen, ebben a sorrendben, mert ettől működik, de erről majd később.

Mielőtt nekiugranál a változtatásnak, állj meg egy pillanatra és gondolkodj el azon, miért is ez az első reakciód arra, ha valami nem jó, ha valahol nem érzed jól magad?

Rá fogsz jönni, hogy azért, mert azt tanultad a szüleidtől, a barátaidtól, a társadalomtól, hogy ha valami nem tetszik, akkor azon változtass!
Vagyis ez csak egy tanult reakció, nem pedig egy átgondolt, megérlelt, tudatos döntés.
De mi lenne akkor a tudatos döntés?

Kezdd a felelősségvállalással!

Az, ha elgondolkodnál azon, hogy amiért nem jó, megfelelő, elfogadható számodra a jelenlegi helyzet, azért egyrészt – jórészt – javarészt pontosan Te vagy a felelős!
Hiszen Te keveredtél bele, a Te – sokszor nem tudatos – döntéseid folytán jutottál ide, Te nem léptél ki belőle időben, vagyis kár lenne másra fognod, a felelősség javarésze a Tiéd.

Persze ettől most nem érzed jobban magad, de ha belátod és elfogadod, hogy a felelősség a Tiéd, akkor a változtatás lehetősége is a Te kezedben marad! Emlékezz rá, hogy amikor hárítod a felelősséget, másokat hibáztatsz a saját szerencsétlenségedért, olyankor tőlük várod, hogy megoldják a te sanyarú helyzetedet.
Ahhoz, hogy Te irányíthasd a saját életedet, neked kell vállalnod a legtöbb felelősséget a téged ért hatásokból!

Mit tanulhatok belőle?

A tudatosság útján a legfontosabb kérdés az, hogy:
Miért keveredtem bele?
Mit tanuljak belőle, hogy legközelebb ez ne történhessen meg?

Nagyon fontos, hogy ezeket a kérdéseket minden helyzetben feltedd magadnak, különben sosem fogsz tanulni az általad teremtett galibákból és akkor újra meg újra belekeveredsz ugyanabba a számodra negatív helyzetbe. A változásnak, változtatásnak is csak akkor lesz értelme, ha az nem menekülés a korábbi tetteink kellemetlen következményei elől, hanem egy fejlődési folyamat része, ahol az előző szintet tisztességgel kitanultuk, mindent megértettünk belőle.
Amikor aztán rájöttél, megfejtetted, tanultál belőle, akkor jöhet a változás és a változtatás!

De hogyan és mit változtassak, hogy aztán nekem is jó legyen?

Sokan már itt elakadnak, mert fogalmuk sincs mi felé változtassanak, mi lesz a jó nekik, hiszen annyiféle lehetőség kínálkozik. Ugyan mi alapján találják ki, hogy melyik lesz számukra a legjobb?!
Amikor nem kézenfekvő a megoldás, akkor lehet agyalni, másokat megkérdezgetni, vagy az ötleteket végigpróbálni, de van egy ezektől spirituálisabb és tudatosabb eszközünk is, mégpedig a megérzésünk.
A megérzés, az intuíció képes olyan válaszok “megsúgására”, amilyenek nekünk az eszünkbe sem jutnának, vagy ha mégis, akkor nem látunk annyira a jövőbe, hogy biztosak lehetnénk benne. Márpedig a megérzéseinkben bízhatunk, ezt bizonyára Te is sokszor megtapasztaltad már, tehát nyugodtan tedd fel a kérdést az intuíciódnak: Mi lenne a helyes irány, merre változtassak az életemen?

Persze ahhoz, hogy ilyenkor ne a félelmeid vagy a vágyaid válaszolják meg a kérdésedet, hanem az a válasz valóban az intuíciódból jöjjön, kell némi gyakorlottság, de ezt célzott gyakorlással, a belső látásod fejlesztésével hamar elérheted.

Változtatás vagy változás?

Az intuíciódból érkező válaszok nem mindig a külső változtatásra sarkallnak, hanem van, amikor egy belső változásra próbálnak rávenni. Vajon miért?
Azért, mert a külvilág annyira a belső világunk tükre, visszajelző felülete, hogy ha belül nem nőttél fel az új, vágyott szintre, akkor azt kívül sem kaphatod meg tartósan az életedbe. Hiába is próbálnád kívül elérni azt, nem fog sikerülni, vagy ha nagy erőlködés árán mégis, akkor sem tudod megtartani, mert még nem vagy rá elég érett és tudatos.

Például amikor egy jobb minőségű párkapcsolatra vagy munkára vágysz, de a tudatosságod még a jelenlegi kapcsolatodhoz méltó alacsonyabb szinten működik, akkor azokkal az alacsonyabb szintű elfogadó, cselekvő és felelősség vállaló képességekkel csak ideig-óráig tudnád megtartani a jobb kapcsolatot vagy munkahelyet, azután úgyis kiderülne, hogy még nem vagy rá elég érett, ezért kirúgnának.

Tehát csak a belső változás alapozza meg tartósan a külső változtatást. A jobb minőség eléréséhez belül is jobb minőséget kell elérned, belül kell fejlődnöd.
Belül változni pedig elsősorban a személyiségünkben tudunk, vagyis valaminek meg kell változnia a gondolkodásodban, érzelmeidben, énképedben, szokásaidban vagy a tetteidben.

A tapasztalat az , hogy komolyabb változást általában nem tudunk a felszínen csak úgy eldönteni! Ehhez le kell merülnünk a tudatunk mélyebb rétegeibe meditációval vagy legalább egy kicsit magadra hangolódva.
Tedd most fel a következő kérdést magadnak: Miben kellene belül megváltoznom ahhoz, hogy kívül az életem …ilyen-meg-ilyen… irányba változzon?

A kapott válasz egy jó kiindulási pont lesz, de valószínűleg többször fel kell még tenned ugyanezt a kérdést és mindannyiszor megvalósítanod a szükséges belső változást.
Ahogy haladsz ezen a belső úton, megtapasztalod, hogy van még egy igen komoly akadályod, mégpedig a félelmeid a változástól:

Félelem a változástól

A személyiségünk alapvetően biztonságra törekszik, ennek pedig egyik eszköze a bevált dolgok megtartása, az állandóság fenntartása.
Hiába akarsz a felszínen változást, a mélyben pedig a lelked sarkallna arra, hogy indulj el az úton, ha közben a személyiséged minden lehetséges eszközzel lassítja, megakadályozza ezt: kimagyaráz, lebeszél a vágyaidról, félrevezet és a félelmeiddel riogat.

Ugyan a félelmeink egy része jogos, de a többit akkorára fújja fel az egonk, hogy rémületünkben moccanni sem bírunk, inkább visszahúzódunk az eddig bevált, kellően kiismert vackunkba. Így lesznek a félelmeink a legnagyobb akadályai azon változásoknak, amelyek egyébként a jobb létünket, boldog életünket szolgálnák.

Ha szeretnél végre kilépni a félelmeid szorításból, akkor egyszer és mindenkorra le kell számolnod velük, különben újra meg újra megtalálják azt a pontot, ahol megakadályozhatják a fejlődésedet, beszűkítik az életteredet.
A félelmeidet nem tudod véglegesen feloldani, amikor csak kerülgeted, terelgeted azokat. Helyette hatékony önismereti alapú félelem oldást célszerű alkalmazni, így képes leszel gyökerestől felszámolni a félelmeidet és végre szabaddá válik benned a változás útja!

Tehát foglaljuk össze, hogy mi kell a változáshoz:

  • Lásd be, hogy jobb változnod, mint megrekedned, mert Változás = Élet, Megrekedés = Halál
  • Mit nem fogadok el? Mit tanulhatok a jelenlegi helyzetemből?
  • Kérdezd meg az intuíciódat: Merre változtassak az életemen?
  • Miben kellene belül megváltoznom ahhoz, hogy kívül az életem …ilyen irányba változzon?
  • Ne félj a változástól, inkább számold fel a félelmeidet!

Ha ezeket a pontokat becsülettel végig viszed, meditációban feldolgozod, akkor minden fontos lépést megtettél, ami a tudatos változáshoz kell.
Fektess be tudatos önismereti munkát a változásba és meglátod, meglesz az eredménye!

Várom a véleményedet, visszajelzéseidet!
Huszti Sanyi

Így találd meg az életcélodat!

Így találd meg az életcélodat!

Volt idő, amikor csak sodort az élet én meg kábultan bolyongtam, mert nem volt egy határozott célom, amit magaménak éreztem volna. A régi vágyaim és céljaim már mind teljesültek vagy idejétmúlttá váltak, újak pedig maguktól nem keletkeztek.

Tudom milyen az, amikor arra eszmélsz, hogy telnek az évek, Te pedig nem haladsz sehova sem! Másoknak már van párja, családja, gyerekei, lakása, álom munkája, életcélja, elhivatottsága… Te meg csak állsz egy helyben, mert évek alatt sem tudtad eldönteni, merre is indulj el.

Azonban nem kell ennek így maradnia!
Bármily tanácstalan is vagy, bármennyi kudarc is ért a múltban,

Képes vagy megtalálni a helyed, az utad, a lelkesítő célokat!

Mindenki lelkében ott szunnyadnak azok a vágyak, amelyek a valódi életfeladatát tükrözik. Csak felszínre kell hozni ezeket a lelki-vágyakat és máris érezni fogod, hogy élsz!

Milyen jó lesz, amikor újra érzed az irányt, érzed, hogy helyeden vagy és jó felé mész! Érzed magadban az elszántságot, a hitet,a lelkesedést.

Ezzel a lendülettel véghez tudod vinni a céljaidat, megvalósíthatod álmaidat!

Joggal kérdezed:

Miért nincsenek céljaim?

Azért, mert kívül keresed a céljaidat és ehhez jó ötleteket gyártasz vagy másokra hallgatsz.

Az emberek nem tudják, hogy:

“Az igazi lelkesítő célok és vágyak mélyen a lelkünkből fakadnak!”

Amikor rájöttem erre az igazságra, akkor rögvest elkezdtem olyan “Útkereső önismereti gyakorlatokat” végezni, amelyekkel megismerhetem a lelki-vágyaimat és felszínre is tudom hozni azokat.

Na innentől állt be változás az életembe!

Legutóbb például, amikor elbizonytalanodtam, hogy hogyan folytassam a munkámat, – nem hiszed el, de – volt legalább 6-8 ötletem, vágyam,elképzelésem, hogy merre menjek, mivel foglalkozzak a továbbiakban.

Azt már láttam, hogy mindet nem lehet és nem is kell megvalósítani!

Ekkor ismét az “Útkereső önismereti gyakorlatok”-hoz fordultam.

Ez egy olyan gyakorlat sorozat, amellyel végig lehet pásztázni a vágyainkat és céljainkat egészen a felszíntől a lelkünk mélyéig.

A módszer segítségével tisztán kirajzolódik, hogy mely vágyakat kell vagy érdemes követni és melyek azok, amelyeket nyugodtan ki is dobhatsz, mert nem valók semmire sem!

Most jön a lényeg!

A legnagyobb lelkesedést adó vágyakat mindig a lelkünk mélyén találjuk meg!

A lelkesedést adó vágyak – ahogy a nevében is benne van, – a Lélekből származnak!

Ha olyan vágyakat szeretnél a felszínre hozni, amelyek lelkesedést, tüzet és szenvedélyt ébresztenek benned, akkor a Lelked mélyéig kell megnyitnod magad!

Miben segítenek az “Útkereső önismereti gyakorlatok” ?

  • Felismered melyek az igaz vágyaid.
  • A lelked legmélyéről is felszínre tudod hozni a vágyaidat.
  • Megtalálod a valódi Életfeladatodat!
  • Megszabadulsz a hamis, mások ideáit követő vágyaidtól.
  • Leteszed a korábbi téves elhatározásaidat.
  • Utadra találásodnak eredménye:lelkesedés, öröm és siker!
  • A saját utadon, Önmagad kiteljesedését élheted meg.

Számos embernek segített már ez a módszer:

Olyanoknak, akik addig csak bolyongtak az életükben, nem találták a helyüket a munkában, nem tudták eldönteni mit is akarnak a párkapcsolatban.

Amikor végigmentek ezen a gyakorlat-soron, rájöttek, hogy milyen illúziókba, hamis vágyakba kapaszkodtak addig és azért nem látták az igazi vágyaikat.

Megtanulták megnyitni magukat a Lelkük mélyéig és az ott megtapasztalt Életfeladatukra, belső útjukra léptek.

Ennek eredményeként a felszínen is pontosan érzik a céljukat, tudják a dolgukat és teljes erőbedobással, elszántsággal képesek véghez vinni azt, mert megvan hozzá a belső támogatottságuk.

Ha szeretnél Te is végig menni ezen a fejlődési úton, akkor mindenképpen keress meg engem!

Mit lehet tanulni egy negatív érzelemből?

Mit lehet tanulni egy negatív érzelemből?

Minden negatív érzelemnek van valamilyen tanítása.
Ezt a tanítást újra – meg újra bevonzod az életedbe, egészen addig, amíg meg nem tanulsz belőle mindent!

Lehetnek a helyzetek és szereplők ugyanazok vagy egészen mások, a végeredmény – hogy hogyan is érzed majd magad – az mindig ugyanaz!

Ugyanúgy kicsinek, gyengének, elhagyatottnak, tehetetlennek, megbántottnak, stb. érzed magad, mint korábban, és ez nem is fog változni addig, amíg Te kívül akarod megváltoztatni a helyzetet!
Ugyanis nem a helyzetet kell megváltoztatnod, hanem az érzelemből kell tanulnod!

Mit lehet tanulni egy érzelemből?

Egyrészt azt, hogy mi a működése:

  • Hogyan keletkezik, mi indítja el benned azt az érzelmet?
  • Mi a célja vele az egodnak? – mert ok nélkül semmi nem történik! például:
  • Milyen hasznod van belőle? – még akkor is van valami haszon, ha éppen szenvedsz tőle!

Nagyon fontos, hogy megtudd, mi hajtja meg az érzelmedet! Ugyanis az érzelmek sok esetben egymást szülik meg és így egy több rétegű érzelem-rendszert alkotnak.
Ennek a rendszernek Te csak a felszínét látod, miközben a mélyből valami egészen más érzelem hajt meg.

Mondok erre egy példát:

  1. A felszínen kibuksz attól, hogy a párod olyan programot szervez magának, amire Téged nem hív el. Úgy éled meg, hogy semmibe vesz, nem figyel rád, ki akar hagyni a jóból.
  2. De ha a mélyére ásol, akkor kiderülhet, hogy valójában azért félsz elengedni Őt egyedül, mert attól tartasz, hogy összeismerkedik valakivel, akibe szerelmes lesz és majd elhagy Téged.
  3. Itt feljöhet egy emlék, amikor már történt Veled ilyen, vagy egy barátoddal, vagy csak egy filmben láttad ezt. (Akár egy fiktív történetből is átvehetünk félelmeket!)
  4. Márpedig, ha elhagy, akkor magányos leszel, mert nem találsz majd magadnak másik partnert. (ez egy téves hit-rendszerrel összekapcsolódott félelem)
  5. Magányosan fogod leélni az egész életedet és így is fogsz meghalni, ezért nem lesz aki eltemessen! (Tudom, ezt így olvasva akár nevetségesnek is tűnhet, de hidd el, egészen irreális félelem-rendszerek működnek bennünk!)

Mint látod, a felszínen azon veszekszel, hogy miért nem hívott el magával a párod, miközben belül attól félsz, hogy nem lesz aki eltemessen. És ez még egy egyszerűbb félelem-rendszer volt, vannak olyanok is, amelyek 10 vagy több rétegből is állnak, a gyökerüknél pedig rendszerint egy bizonyos halálfélelem található.

Ezzel kicsit előre is szaladtunk, de a lényeg az, hogy ha megismered az érzelem-rendszeredet, akkor nem a felszínen látszó problémával küzdesz, hanem a legmélyén levő gyökér-félelemmel kezded a feldolgozást!

Ez volt a megértés útja.

Azonban egy érzelmet a megértéssel megismerni, csak szerkezetében lehet.

Átélés és átérzés

Teljes mélységében, az egész érzelmedet megismerni az átéléssel és (át)érzéssel tudod. Olyan részleteit, olyan ízeit, olyan rezdüléseit ismerheted meg, amit felfogni és érzékelni az értelmed képtelen lenne!
Ezért is nem jutottál el eddig értelmezéssel és elemzéssel az érzelmed feldolgozásához! Akár mennyit is gondolkozol egy érzelmen, csak a felszínét kapargatod.

A legmélyebb megismerést az átérzéssel érheted el, csakhogy ezt még nem tudod megcsinálni!
Nem tudod, mert ellenállsz neki!

Ne állj ellen a negatívnak!

Valójában nem is akarod átérezni, nem akarsz teret adni, ki akarod zárni magadból a negatív érzelmeket. Eleve azért tartod negatívnak, mert nem szolgálja a céljaidat, vagy mert nem esik jól, fáj, szenvedsz tőle.
Ahhoz viszont, hogy olyat tanulhass belőle, amit eddig nem sikerült, ahhoz mélyebben át kell élned, mint ahogy azt eddig tetted!

Ez egy ördögi kör

Eszed ágában sincs mélyebben átélni, hiszen eddig is pontosan ezt próbáltad elkerülni!
Viszont ha nem ismered meg teljes mélységében, akkor sosem tanulsz belőle, és akkor addig jön vissza hozzád újra meg újra, amíg meg nem tör teljesen.
Tudod – így nyúlik iszonyú hosszúra a szenvedésed!

Mi a kiút belőle?

Meg kell tanulnod felvállalni és befogadni a negatív érzelmeidet is.
Csak így jutsz el a teljes feloldáshoz!

A feltétel nélküli elfogadás

A feltétel nélküli elfogadás

Életünk problémáinak, konfliktusainak jó része akkor keletkezik, amikor nem fogadjuk el a dolgokat, az embereket vagy a helyzeteket olyannak, amilyenek.
Küzdünk, harcolunk ellenük, próbáljuk megváltoztatni, eltéríteni, megjavítani, meggyógyítani Őket, pedig csak el kellene fogadni olyannak, amilyenek most!

Miért ilyen nehéz az elfogadás?

Miért nem tudunk elfogadni, befogadni?
Az elfogadás az egyik legfontosabb lelki képességünk, ami valamilyen szinten most is működik bennünk, hiszen sok dolgot már most is el tudsz fogadni, képes vagy befogadni annak másságát. Azonban amíg ez a képességed nem működik abszolút szinten, addig van egy határ, amin túli dolgokat már nem vagy képes elfogadni.

Jó hír, hogy képesek vagyunk ezen változtatni

Ha növeled, fejleszted az elfogadás képességedet, akkor kitágul ez a határ, és egyre több és több dolgot képes leszel elfogadni. Például nem zaklat fel az emberek mássága, tudatlansága, vagy nem akadsz ki azon, ha nem az történik, amit elterveztél.
De hogyan lehet fejleszteni az elfogadás képességét?

Fontos tudni, hogy az elfogadás nem a gondolkodásunk terméke, hanem a szívünk képessége! A gondolataink és világnézetünk alapján ugyan láthatjuk a határt, ahol kizárunk bizonyos dolgokat, minőségeket az “elfogadhatóság köréből”, de nem ez az alapja az el nem fogadásnak. Az el nem fogadás mélyebbről fakad, mégpedig onnan, ahol meghatározod magadban, hogy mely dolgokkal mersz, tudsz, vagy akarsz azonosságot vállalni és melyekkel nem.

Amit magadban nem fogadsz el, azt kívül a világban sem fogadod el!

Ha valamit nem fogadsz el magadban, vagy úgy érzed, nem szeretnél olyanná válni, nem szeretnéd azt a minőséget beengedni magadba vagy az életedbe, azt a dolgot/minőséget kívül a világban sem fogod elfogadni, másokban sem tolerálod.

Ahhoz, hogy el tudd fogadni kívül, el kell fogadnod azt belül!

A belső elfogadás első lépése, hogy megváltoztatod az adott dologról vagy minőségről alkotott világ és énképedet és hajlandó vagy legalább gondolati szinten beengedni azt belülre, magadba.
A következő, sokkal nehezebb lépés az, hogy ezt az elfogadást a szívedben érzelmileg és lelkileg is megteszed. Ez sajnos spontán csak ritkán történik meg, ezért elég esetleges, hogy összejön-e.

A legbiztosabb módszer, ha megtanulod az elfogadás tudatos technikáját

…és onnantól bármit képes leszel elfogadni!
Ez egy egyszerű meditációs gyakorlat, amellyel olyan dolgokat is el tudsz fogadni, amelyek ellen egész eddigi életedben küzdöttél, harcoltál, mert kizártad, elutasítottad azt.
Most képes leszel ezen változtatni, szinte bármit el tudsz majd fogadni és ezzel nagyon sok problémádat magadon keresztül oldod meg!

Ha érdekel ez az út, akkor keress engem, szívesen megtanítom a módszert!