Szuper volt! Régen táncoltam ennyire önfeledten, sőt talán még soha. Peti

Mély és felszabadító élmény volt, pont amire szükségem volt, köszönöm szépen! Márti

Nagyon tetszett, még soha nem voltam ilyenen, teljesen újszerű élményt nyújtott.

Felszabadító volt, jó lerázni magamról a mindenfélét – önmagában csak ez is, de persze sokkal többről szól számomra. Mia

Fantasztikus volt. A légzést párszor elfelejtettem, és ez kintebb hozott.. A meditáció nagyon jól jött a végére. Köszönöm.

Minden rendben volt. Nem tudom mikor mi jött és honnan- fizikai fájdalom , egy érzelem… jött, ment. Könnyen, simán, gyorsan. Noname

Nagyon jól éreztem magam,sikerült felszabadulni táncolni kiabalni,köszönöm hálás vagyok.A zene fantasztikus volt segitettek,nagyon élveztem . K.Judit

Nekem törzsi képek jöttek, őshonos amerikaiakkal, afrikaiakkal, hosszú hajú kelta testvérekkel. Baromi jó volt! Erősnek éreztem magam, és vadnak. László

Nagyon jól éreztem magam. Ha igaz nekem egy előző élet jött fel, ami sok mindenre választ adott. Plusz tudatalattiban is voltam. Nem volt elvárásom a transzon, hagytam magam, lesz, ami lesz. Z.

Újszerű élmény volt, nem voltam még hasonlón. Jól éreztem magam, jövök legközelebb is. Főleg a légzésre koncentráltam így első alkalommal és az első másfél órára szépen felépült az érzés és sikerült megtartani és jól végigtoltam. Tomi

Örülök, hogy ott lehettem, nagyon sokat számít az élő zene. Párkapcsolati veszteség feldolgozása történt, aminek még jobban a mélyére kell mennem. (“Mért fáj a szív, ha nem szabad? Mért szól a húr ha elszakad?”) Éjjel 2-kor felébredtem és teleírtam 9 oldalt arról, ami az életem 54 éve alatt nem sikerült 😀 Van egy hang, ami ki akar jönni, de nem fér el a torkomban, talán legközelebb. Adrien

Az utóbbi időben elég szétszórt voltam, ez a szilveszteri utazás elég mélyre vitt, amiért nagyon hálás vagyok. A programok felépítése és sorrendje számomra teljesen tökéletes volt, és a transztáncot követően úgy érzem, hogy találkoztam a 100%-os önmagammal. 🙂 Komoly transzformáció volt, jelenleg azon vagyok, hogy az ott megélt állapotot újra elérjem, és tartani tudjam. Nagyon hálásan köszönöm Neked! 🙂 Kasza Anita

Első alkalom. Kissé zavarban voltam, ez úgy emlékszem végig megmaradt, pl “kiabálni” nem igazán mertem. Bántalmazással kapcsolatban hoztam dolgokat, a “megbocsátás” jött fel, vagyis ezt szerintem inkább én hoztam fe direkt,és nem felbukkant,a haragot és dühöt nem tudtam megélni,ezt “normál állapotban ” sem tudom. A zene(kar) fantasztikus volt! A résztvevők is, egy pillanatra a testvéreimnek éreztem őket. Gino

Jo, hogy belementem. Meg jo, hogy elmondta Sanyi elotte, hogy ha szarul vagy folytasd, 5 perc es elmulik. Nekem is jottek fel dolgok es ugy csinaltam, ahogy mondta, direkt ralelegeztem es belementem. Es igy egy nagyon mely zokogas jott fel es egy dontes, hogy vedem mostantol a sajat energiaterem. Ekkor csaptak fejbe nem volt veletlen, jelezték, hogy utesek mindig fognak jonni, a kerdes, mennyire engedem meg, hogy erezzem. Nagyon jo volt

Nagyon jól éreztem magam a transzon. Konkrét élmények nem jöttek fel, viszont volt egy olyan tapasztalatom, hogy sokszor nem kellett levegőt vennem és nem is hiányzott. Nem lélegzem mégis élek! A másik érdekesség, hogy a transz után a színek fényesebbek, a kontúrok élesebbek voltak. Mintha a látásom is tisztult volna. Nagy élmény volt, hogy olyan emberekkel voltam együtt, akik vállalják önmagukat és azt merik tenni, amit akarnak. Jó volt tagja lenni egy ilyen csoportnak. Zsolt

Nagyon jól éreztem magam, fantasztikus megéléseim voltak. Szültem, újjá születtem, agressziót kiadtam egy adott személy felé, ítélkezéssel kapcsolatban jöttek fel emlékek, érzések, amiket igyekeztem befogadni. Voltak pillanatok, amikor életemben először elfogadást éreztem egy csoporttól, és nem vetítettem bele semmit. Tök jó volt mellettem egy hölgy, ahogy üvöltött, mert felhozott emlékeket, de a program végére megváltozott a hozzáállásom a “zavarással” kapcsolatban. Szóval nagyon jó volt. Vera

Már sokadszorra vettem részt transzlégzésen és mindig tud újat mutatni. Több erősebb transzlégzés-élményen is túl vagyok, ami csak erősíti bennem, hogy ez a program sok újat tud (még mindig) hozni a számomra. Sokáig kerestem ezt a vonalat, amiben újabb felismerésekben lehet részem, és a vélt/valós/nem tudatos problémákat is gyorsan és hatékonyan oldja… Külön kiemelném, hogy az aláfestő zene hatalmas segítség a légzésben és magában az oldásban is. Néha már az is elég, ha csak azt hallgatom.

Jól éreztem magam, volt pár résztvevő, akinek nagyon örültem. Nagyon szerettem a zenét. Imádom, amit a zenészek csinálnak. Az átmozgatás hasznos volt, bár itt nekem mindig van komforton kívüli feladat. De ez így oké. Nehéz témám volt: Bizalom és félelem. Az a halálfélelem, amit a magára hagyott kisgyerek él meg. Üldözöttség, amikor a biztonságot jelentő univerzum, a szülő válik veszélyforrássá. Borzasztó érzés, mintha bekebelezni készülne hátulról egy nagy sötét hegy. Mai szemmel tudom, hogy lett volna, aki életben tart, így a halálfélelem irracionális félelem. De akkor ez még egész más színben tűnt fel. Köszönöm a vigyázást és az útbaigazítást. Noname

Alapvetően a zene valami fantasztikus, eszméletlenek a srácok!! Nagyon jól felvezetted, jó volt hallani újra, hogy mire figyeljek vagy éppen mire ne. 🙂 A fesztiválon jobban vezetett volt, úgyhogy valamilyen szinten én ezt hiányoltam ott akkor, vártam az instrukciókat, viszont utólag belegondolva ez most teljesen “rám volt bízva” így teljesen más élményt adott. A fesztivalon is az volt a legjobban “trutyiban turkálós” amikor mentünk végig a csakrákon. Tudom, hogy teljesen más energiája volt annak, és most volt bennem némi ellenállás plusszban, bármennyire is hihetetlenül vártam. Mindenesetre csodálatos volt, mindenképpen szeretnék még menni! Hálás vagyok, hogy alkalmat adsz erre! K.

Az ismertető előadást az elején nagyon szeretem, fontosak az információk újra és újra, szeretem hallgatni, amit és ahogy mondasz. Az nekem mindig egy felkészülés, rákészülés a transzra. Ki nem hagynám! Én jól éreztem magam, sikerült mélyre menni, és felhozni fájdalmakat, félelmeket. Nem igazán emlékszem közben mit mondtál, de az megvan, hogy jó hallani a megerősítést, bátorítást, információt. Erre is szükség van, hogy kísérd és összefogd a folyamatainkat. A zárókör felesleges. Beszélni arról, amiről nem lehet, vagy nehéz. Mindenki a saját élményében rezeg, nem biztos, h megzavarnám ezt esetenként kiselőadásba forduló élménybeszámolókkal. De ez az én véleményem. Várom a folytatást! Tünde

Összességében nagyon jól éreztem magam a transzlégzésen. Fantasztikus volt a zene is. Tetszett, hogy figyeltél az emberekre. Külön köszönöm a segítségedet, amikor belegabalyodtam a takaróba! Az ismertető előadás szerintem tartalmazott minden szükséges információt. A humorod pedig megalapozta, hogy jó kedvvel vágjunk bele. A transztánc alatt engem elragadott a zene és a többiek hangulata, ami mozgásra és időnként kiabálásra ösztönzött. Ez a része számomra olyan “kiengedem a gőzt” volt. Amikor lelassult a zene, és lefeküdtem, akkor éreztem a transz testi hatásait is (enyhe zsibbadás), és képi élmenyeim voltak. Én ugyan elég távol lakom Budapesttől (150 Km), de szeretnék más alkalommal is részt venni a programon. Még egyszer köszönöm!!!! Erzsi

Amikor megláttam az eseményt, nagyon nagy hívást éreztem. Igyekeztem nyitott maradni és nem elvárni semmit. Voltak nagyon erős mély részei a napnak, de elég hullámzóan sikerült flowban maradnom. Sokszor voltam nyitott szemmel, amikor picit ráuntam a zenére, vagy elfáradtam, kicsit pihentem, és újra kezdtem. Sztem nagyon jó, h sötét volt, mert így nem láttam a többieket, és nem vitt el, még nyitott szemmel sem az agyalásba. Az segítség volt, amikor a csapatban (is) talán kicsit leült az energia, h közben szóban is vitted tovább a folyamatot, nekem az is jó volt, amikor vki üvöltött, mert mindig “belekapaszkodtam” és mentem tovább. Nem volt konkrét támám, de ettől függetlenül jöttek fel képek a jelenlegi életemmel kapcsolatban. Szerintem volt egy elég masszív születés megélésem is, ami nagyon felszabadító volt. Márti

Az a lényeg, hogy nagyon sírtam, mert nagyon féltem… és meghaltam, de belementem. A transzlégzéstől nagyon elzsibbadt az arcom, a kezeim, a lábaim, mindenem. És tudni kell azt, hogy 2 éve elvitt a mentő, mert volt egy burnoutom, és azóta, amikor ilyet jelez a testem, akkor pánikolok, hogy meghalok. Mikor ez elért a légzés első 10 percében, akkor lassítottam, és ki akartam jönni. Ekkor felváltva feküdtem és ültem, majdnem hánytam is. És amúgy ki is akartam menni, de akkor eszembe jutott, amit Sanyi mondott, hogy menj tovább. Szembenéztem magammal, és mondtam a zsibbadó kezemnek, ütögetve a talajt: “Gyerünk, itt az idő, ne add fel, most van az itt és most!” Újra rálélegeztem, és ekkor jött a busman sámán énem, akivel előtte 2 transzlégzésen is találkoztam. Ekkor álltam fel, és kezdtem a sámántáncot. Ő szembe velem, az erdő, meg minden, és átsegített. Ekkor sírtam és kiabáltam, közben pedig olyan boldogságba estem, hogy megcsináltam, és tudom, mi a megoldás. Nem kell félnem, ha legközelebb rám jön ez a pánikolás a zsibbadással. Boldogság, extázis, elégedettség – ez volt a végkimenet. Elfáradtam, és magával ragadott most is, de nagyon jó, hogy ez így lefolyt.

Nagyon jól éreztem magam. Az elején volt csak bennem egy kis szégyenlőség. Hamar elmúlt. Nagyon tetszett az ismerkedős, egymásra hangolódós séta a kezdésnél. Első alkalommal érkeztem hozzátok, feloldotta a tánc kezdetekor fellépő szégyenlőséget. Emellett érdekes tapasztalás volt , ha csak kis időre is, hogy mi is rejtőzhet egy “idegen” lelkében (szemezés, ölelés). 2 percnyi csodás betekintés, ami attól volt igazán szép hogy szabadakaratukból, nyitot szívvel engedtek be azok akikkel párban voltam. Az kifejezetten tetszett, hogy felhívtad a figyelmünket a várható “mellékhatásokra”. Hajlamos vagyok a görcsrohamokra, így felkészülten ért, szerintem 20 perce táncolhattam, amikor görcsbe rándultak a tenyereim, az egész testem bizserget. Még az arciznaim is megfeszültek olykor. Egészen hihetetlen élmény volt. Én konkrét feldolgozandó esettel nost nem készültem magamban. Talán ha mondhatjuk úgy egy halálközeli élményem hatására döntöttem el hogy 36 év után priorítással kezelem Magam! Időt kell szánnom magamra, mert elvékonyodott a Lelkem! Ennél pontosabban jelenleg nem tudom kifejezni a jelenlétem okát. A másik, földhöz ragadtabb oka, hogy ott voltam, az a saját munkám, hivatásom szeretete es hogy többet tudjak adni a vendégeimnek, akik nap mint nap megtisztelnek a bizalmukkal. A légzés során még egy kis hangosabb légzésre is képes voltam. Kata

A “szertartás” alatt viszonylag hamar sikerült betranszolni, sokat segített a zene, amiért innen is hála, igazán profik a zenészek. Szépen fel volt építve, lehetett vele menni mélységekbe és magasságokba. Gyermekkori elhagyási sebbel dolgoztam. Nem ezt vittem, de megint itt kötöttem ki. 7 évesen kollégiumba adtak, onnantól kezdve “élek”, vagyis vagyok öntudatomnál és figyelem a világot, mely az elszigeteltséget, túlzott felelősségvállalást és az egyedüllétet jelenti/jelentette. Sikerült még egy adag fájdalmat és félelmet kipréselni, felengedni, és elfogadni, melyeket a májam, a gyomrom/emésztőrendszerem és a lépem raktároz. Ezt is most éreztem meg először vegytisztán. Ezután megérkezett a “minden rendben van, így, ahogy van” érzése. Ezt szeretem, ilyenkor tudom, hogy jó volt az irány. A másik téma az elfojtott stressz kezelése és az érzelmek kimutatása, megfogalmazása és kimondása. Ismét rájöttem, hogy nekem a mozgás gyógyszer. Ha megállok szépen lassan megáll körülöttem minden. És fuldoklom a saját börtönömben. Ami fura érzés mindig, visszatérni egy ilyen állapotból a valóságba. Hirtelen ürességet éltem meg, és bátortalanul indultam a napom hátralévő részének útjára. Valahogy kevésnek tűnik ilyenkor minden. Ez mondjuk egy óráig kitartott, utána “felébredtem” (vagy visszaaludtam). Kellemes, fáradtan és jóleső csendességben telt a nap többi része. Megyek még. Köszönöm. Anikó

Csupa pozitív megélésem volt. Nagyon örültem, hogy elmentem és ott lehettem és ezt közben tudatosítottam is, hogy de jó, most épp transzolok és minden nagyon jó. Úgy éreztem, hogy minden a legnagyobb rendben van és úgy van jól, ahogy van. Azt is éreztem még, hogy rengeteg mindent meg szeretnék tapasztalni, beleértve, hogy a testem is mindenféle mozdulatot és pózt meg szeretne akkor ott is tapasztalni (meg máskor is). Így el is kezdte(m) felvenni különböző pózokat és belemozdulni mindenféle változatos mozdulatokba. Úgy éreztem, hogy nagyon jól ki tudom használni az alkalmat, hogy (testi) tapasztalásokat szerezzek, mert a tapasztalások miatt születtem le ebbe a testbe. Ebben nagyon segített a zene, illetve valamilyen illat is, amit nem tudtam beazonosítani, de gondolom női parfüm lehetett. Mindenesetre mind a kettő (zene és illat is) korábbi, szintén pozitív ceremóniák élményét idézték fel, ami szintén segített még pozitívabbá tenni a transzlégzést. Azt is éreztem még, hogy jól tudok kapcsolódni a közelemben lévőkhöz, akiknek hangját hallom, legyen szó légzésről vagy sírásról. Örültem ezeknek a kapcsolódásoknak és annak is, hogy ők is ott vannak és csinálják és együtt veszünk részt ebben. Úgy éreztem, hogy egymást támogatjuk csupán a jelenlétünkkel. Én tudtam mások légzésébe is kapaszkodni, illetve támogató gondolatokat küldtem annak, aki nehézben volt, de nem vettem át senki nehezét, hanem örömmel tapasztaltam meg ezt is. Tamás

Nagyon bensőséges érzések voltak bennem, első alkalmam ellenére nem éreztem kívülállónak magam, úgy voltam vele, bármi ami most történni fog, az belőlem fakad és természetes. Előtte nap, pénteken a kezeim közt fejezte be földi útját és szívemnek nagyon kedves rokonom, számítottam rá hogy ez a fájdalom majd felszakad bennem, de a csendesség volt előtérben. Azok közé tartoztam, akiket inkább lefelé húzott a föld, a csakrákkal kapcsolatos légzés közben, illetve utána is a köldök-csakrám jelzett legerősebben (utólag utána olvasva ez cseppet sem meglepő…), így azt esett jól fogni, simogatni, gyógyítani a légzés közben. Ekkor tapasztaltam meg azt, amit a transzállapotnak vélek, nagyon intenzív energialöketek járták át a testem, és egy ponton arra késztettek, hogy ne vegyék levegőt. Először x idő múlva levegőért kapkodtam, második-harmadik alkalommal valószínűleg kissé elájultam, mire felébredtem már sötét volt, lüktetett a zene, és fantasztikus békés érzeteim voltak. E ponton túlságosan felülkerekedett a nyugalmon a tudatom és a türelmetlenségem, illetve a tapasztalat hiányából fakadóan rögtön elkezdtem gondolkozni, vajon most ebből az állapotból felkelve újrakezdjem a transzlégzést, vagy csak feküdjek, pihenjek…?! Próbáltam a szívemre hallgatva kicsit még visszadőlni, jólesően elbújni a világ elől még egy kicsit. A végén a közös ölelés nagyon szívmelengető volt. Illetve az elején a beszélgetés közben is elhangzottak olyan egyetemes igazságok, amiket fantasztikus volt ott, akkor hallani és a saját világomra lefordítani. Hálás vagyok érte neked. A szívem mélyéről köszönöm az élményt, legközelebb is csatlakozom. VE

Nekem a nyári Evernessen sikerült először kipróbàlni , háát mit mondjak? Ütős volt! Meghalt Kedvesemet làttam aki arra bíztatott, hogy jó helyen vagyok, jó úton és azt sugallta engedjem el kezdjek élni, ő jól van és szeretné ha én is jól lennék már. Ez volt halála óta az első, hogy teljes mértékben felfogtam, hogy Ő ott van én pedig itt….hatalmas sírás, zokogás tört rám aznap alig tudtam abbahagyni, jól is esett engedtem a folyamatot..ez egy nagyon intenzív mély tapasztalás volt, amihez Te és a zenekar teljes mértékben hozzásegítettetek! Hálásan köszönöm! Sőt! Az Indián nyáron már meg tudtam tapasztalni ezáltal a felszabadulást!!! Előszőr picit féltem, mi lesz ha megint zokogásban török ki, de ekkor már inkább a felszabadultság érzése lett úrrá rajtam! Fantasztikusak vagytok! Hatalmas terhet tudtam letenni általatok! Ölelés: Hajni