Egy igazán mély, a személyiséged alapjait érintő változásra nem könnyű rávenni magad.
Csak amikor már akkora a baj, annyira fáj a trauma, a veszteség, akkor jutunk el oda, hogy belássuk, ez így nem mehet tovább, alapjaiban kell megváltoznom!
Viszont van, hogy erre a döntésre egy olyan emberért jutunk, aki mindennél többet ér nekünk.
Nem akarjuk elveszíteni Őt, vagy már elvesztettük és így akarjuk visszakapni a figyelmét, bizalmát. Őérte talán olyat is megteszünk, amit magunkért nem tennénk meg.
Feleljek meg a másik elvárásának?
Amikor a szeretted inspirál arra, hogy változz meg, akkor joggal merül fel a kérdés:
Vajon ez nem csak egy megfelelés lesz az Ő elvárásának?
Az elvárásokról eddig azt a tanítást hallottuk, hogy engedjük el, ne feleljünk meg nekik!
Ez igaz is, hiszen ha mindenki elvárásának meg akarnál felelni, akkor közben elveszíted az Önmagaddal való kapcsolatot, könnyen letérhetsz a saját utadról.
Viszont ha a másik elvárását valóban beláttad, hogy az a te hasznodra válik, akkor ez immár a saját elvárásod lesz magad felé, így ez a változás nem eltávolít, hanem téged épít.
Itt a lényeg az, hogy mennyire érzed magadénak a változással elérhető célt.
Ha teljes belátásod van, akkor felismered, hogy érdemes abban változnod vagy sem.
Ha pedig érdemes, akkor ezt már nem a másiknak megfelelve, hanem saját belátásból, saját célként fogod megvalósítani.
Így a szeretted elvárása csupán inspirált abban, hogy megtaláld a mindkettőtöknek, de leginkább számodra fontos célt.