A magány fájdalmát sokszor a párkapcsolat és a barátok sem enyhítik!
Külföldön élve különösen felerősödhet a magány érzése, hiszen távol vagyunk a hazától, a biztonságot adó családtól, szeretteinktől és barátainktól is.
Előfordulhat, hogy hosszú időn keresztül nincs igazán mély érzelmi kapcsolatunk senkivel sem, és ilyenkor a magány érzése is jobban meg tudja facsarni a szívünket.
Ezt a lelki fájdalmat jellemzően a fontosabb kapcsolatok rendszeres ápolásával, a sűrűbb hazalátogatással próbálják meg enyhíteni a külföldön élő magyarok is.
Azonban ettől nem mindig múlik el a probléma, hiszen a magány fájdalma sokkal mélyebben gyökerezik a lelkünkben.
Ebbe akkor látunk bele, amikor egy olyan embertől halljuk, hogy magányos, aki körül sok ismerős, barát és rokon van, de Ő még így is a magánytól szenved.
Nem értjük az illetőt, mert összekeverjük a magányt és az egyedüllétet, pedig ez két különböző dolog!
Az egyedüllét egy felszíni állapot, egy élethelyzet, amikor is nincs körülöttünk vagy a közelünkben senki sem.
A magány viszont egy nagyon mély, belső érzés, amely arról árulkodik, hogy a lelkünk egyedül van!
Gondolj bele:
Ha belül nem érzed magad egyedül, akkor évekig élhetsz egy lakatlan szigeten, teljesen jól elleszel magadban, magaddal.
Azonban ha a lelked egyedül van és ettől szenved, akkor hiába veszed magad körbe emberek tömegével, a magány fájdalmán ez sem segít!
Ugyan ki élvezi az egyedüllétet?
Jellemzően azok az emberek érzik jól magukat egyedül is, akik megtanulták – vagy nem veszítették el – azokat a képességeket, hogy szeressék, elfogadják, értékeljék, bíztassák, szórakoztassák magukat úgy, ahogyan arra vágynak.
Akikkel nem foglalkoztak eleget a szüleik vagy a korosztályuk kirekesztette őket, azok jobban rá voltak kényszerítve, hogy megtanulják az érzelmi önellátást.
Akikkel viszont eleget foglalkoztak, akiket szerettek, támogattak, azok pont hogy könnyebben rászoktak arra, hogy a lelki szükségleteiket másoktól kapják meg.
Ők ugyan jobban tudnak kapcsolódni, viszont nehezebben viselik az egyedüllétet, mert nem tanulták meg, hogyan legyenek egyedül is teljesek.
Mivel lehet megszüntetni a magányt?
Ha a magányt a lelked egyedüllét érzése okozza, akkor azzal lehet megszüntetni, ha találsz egy kapcsolódó társat a lelkedhez.
Ez lehet egy párkapcsolati partner, egy barát, egy gyermek vagy szülő is, szinte teljesen mindegy ki a személy, a lényeg az, hogy ne felszínesen kapcsolódjon hozzád, hanem mélyen lélek a lélekhez kapcsolódjon!
Ehhez az kell, hogy Ő is és Te is képesek legyetek egészen mély, lelki szinten kapcsolódni.
Sokaknak annyira zárva van a szíve, hogy erre nem is képesek!
A múltban elszenvedett traumák hatására a személyiség csak úgy tudja megvédeni magát az újabb sérülésektől, hogy bezárkózik. Így nem érzi a fájdalmat és a bántást, viszont a szép és jó érzésektől is elzárja magát!
Ezt a zártságot kell feloldani ahhoz, hogy újra tudj lélekben kapcsolódni.
Nincs kivel kapcsolódni?
Igazából ez nem probléma, ugyanis a másokhoz kapcsolódás is csak egy pótcselekvésünk arra, hogy valahol megéljük a lelki kapcsolódást.
A lelki kapcsolódást pedig alapvetően a saját lelkünkkel kellene megélni!
Ha képes lennél kapcsolódni a saját lelkedhez, az teljes egészében megszüntetné a magány érzését, mert pontosan abba a belső teljességbe, biztonságba és szeretetbe kerülnél, amiket egyelőre másokból próbálsz meg kipréselni.
A magány fájdalma arra figyelmeztet: eltávolodtál a lelkedtől, igazi mély Önmagadtól, ideje visszatalálni és hazatérni Önmagadba!
Van rá módszer, hogy megszüntesd a magány fájdalmát!
Szerencsére nem neked kell kitalálnod, hogyan is nyithatnád meg a szívedet és juthatsz el újra a lelkedhez!
Kipróbált és hatékony önismereti gyakorlatokkal végig tudlak vezetni ezen az úton.
Sokaknak segítettem már, hogy megtalálják a kapcsolatot Önmagukkal. Ismerem ennek az útnak a nehézségeit, tudom hogyan lehet megoldani az elakadásokat.
Ha szeretnél megszabadulni a magány sajogató érzésétől, keress engem, szívesen segítek neked is!