Sokan keresik manapság az egészséges és erős önbizalmat, sőt egy egész szolgáltató ágazat is kiépült az igények kielégítésére. Vizsgáljuk most meg önismereti szemszögből, hogy miért van szükségünk az önbizalomra és a magabiztosságra, valamint hogyan lehet fejleszteni ezeket belső módszerekkel?!
Valójában mi az önbizalom?
Az önbizalom a legtöbb ember számára ad egy tartást, magabiztosságot, mert tudom ki vagyok, mennyit érek, mire vagyok képes, – ezáltal tudok hinni magamban.
Ezek a megfogalmazások mind az önértékelésről szólnak, hiszen a helyes önértékeléssel érhetjük el azt a belső öntudomást, amikor ismerjük az értékeinket, az utunkat, lehetőségeinket. Az így megismert Önmagunkban aztán tudunk hinni, bízni, mert tudjuk mire vagyunk képesek és mire nem!
Ez teljesen egybevág azzal az önismereti alapelvvel, miszerint stabil önbizalom csak az őszinte és belülről fakadó önértékelésre épülhet.
Mit jelent ez?
Stabil önbizalom az, ami nem csak addig áll, amíg magadban azt erősíted, hanem az élet próbáját, nehézségeit, konfliktusokat is elbír, ezektől sem omlik össze.
Az őszinte önértékelést meg se kellene külön fogalmazni, hiszen mit ér az az értékelés, amelyik nem őszinte? Egy hazug vagy csúsztatott válasszal végül semmit sem tudunk kezdeni, hiszen az nem a valóságról szól, hanem arról, amire vágyunk.
A belülről fakadó önértékelés megint csak az önértékelés sajátja. Létezik ugyanis kívülről fakadó értékelés is, amikor más mondja meg, hogy szerinte Te milyen vagy és mennyit érsz. Csakhogy ez a másik ember értékelése, nem pedig a sajátod Önmagadról, így ebből soha sem lesz önértékelés.
Neked kell magadat értékelned, méghozzá őszintén ahhoz, hogy erre egy minden helyzetben működő stabil önbizalom épülhessen.
Önbizalom annyit jelent, bízok magamban, mert tudom, hogy képes vagyok rá!
Miért van szükségünk az önbizalomra?
Az önbizalom egy olyan belső erőt, bátorságot ad nekünk, amellyel érezzük, hogy képesek leszünk véghez vinni amibe belevágtunk. Az önbizalom által hiszünk magunkban, a saját tudásunkban, képességeinkben, teljesítményünkben.
Ez a belső hit, erő nagyban javítja az esélyeinket a siker elérésében, hiszen általa képesek vagyunk a maximumot kihozni magunkból.
Ha nem lenne önbizalmunk, akkor hiába van meg egy feladat elvégzéséhez az összes tudásunk, képességünk, mégsem tudnánk ezeket a legjobban felhasználni, mert a belső bizonytalanság és hitetlenség, valamint a kudarctól való félelem teljesen szétzilálnának bennünket.
Vagyis az önbizalom egyfajta gyógyír ezek ellen, ezek elfedésére. Még amikor valaki nem teljesen biztos a dolgában, nem készült fel teljesen, vagy fél a csúfos végtől, az önbizalom akkor is átsegítheti a nehézségeken, képes kihozni magából azt a keveset is, amilye van. De csak azt a keveset!
Az önbizalom nem fog több tudást vagy képességet adni, nem képes helyettesíteni ezeket. Hiába van hatalmas önbizalmad, ha nincsenek mögötte használható képességek, tapasztalatokra épülő valós tudásod.
Egy klasszikus mondás szerint, a világ legpusztítóbb ereje, amikor a butaság akaraterővel (önbizalommal) párosul. Gondolj bele, mennyi kárt okoznál, ha csak önbizalmad lenne, mögötte hibás gondolkodással, hülye ötletekkel, téves döntésekkel. Inkább ne!
Az sem túl jó felhasználás, amikor az önbizalomból próbálunk erőt, bátorságot meríteni.
Mi ellen kell az erő? Mihez kell a bátorság? Rendszerint a saját félelmeink legyűrésére használjuk ezeket, pedig ettől nem szűnnek meg a félelmek, csak átmenetileg elnyomjuk azokat. Aztán amikor már nem vagyunk olyan bátrak, erősek, akkor ismét kikandikálnak a szőnyeg alól és megint csak félni, reszketni fogunk a kudarctól, a veszteségtől és a fájdalomtól.
Jobb ezekkel szembenézni, egyszer és mindenkorra feldolgozni a félelmeket! Van rá működő, hatékony módszer, amellyel fel tudjuk oldani a félelmeinket. Nem kell a tudatalattiba nyomni őket, nem kell nagynak látszódni a tengernyi önbizalomtól. Elég csupán, ha megismered és elengeded a félelmeidet.
Mit ér egy önbizalomtól és erőtől duzzadó ember, aki belül mélyen majd be rosál a félelemtől? Kifelé ugyan bátornak látszik, de belül még mindig egy félős kisgyerek!
Tehát tudás, képesség, ezek ismerete – önismeret – és az ezekben való hit, bizakodás – önbizalom – együttesen kellenek egy jól működő személyiségnek ahhoz, hogy a minél jobban teljesítsen az életben.
Hogyan lehet fejleszteni az önbizalmat?
Mint fentebb említettem, az önbizalom úgy lesz stabil, ha őszinte önértékelésen alapszik.
Sajnos manapság erre van a legkevesebb példa!
Sokan az egyszerűbbnek ígérkező önbizalom felfújást választják, ezerszer elmondogatják maguknak, hogy Ők milyen klasszak, értékesek, ügyesek, okosak.
Hol van emögött az önértékelés? Van-e mögötte valós érték? Meddig fog állni ez a légvár?
Az első megmérettetésig!
Mert ha nincs az önhitegetős önbizalom mögött valós tartalom, akkor az az első próbán ki fog derülni és abból nagy bukás lesz!
Ha van mögötte tudás és képesség, de nincs önértékelés, csak bizonygatás, akkor az ugyanúgy nem fog működni! Az énünk ugyanis nem tudja stabilan megtartani azt, amit nem “tud”. Amiben csak hisz, vagy hinni szeretne, azt joggal egy bizonytalan dolognak tartja és az első kudarc közepette elengedi azt.
Addig tudsz csak ezekbe a felfújt önbizalmakba kapaszkodni, amíg meg nem ingat egyszer az élet. Ott aztán épp olyan gyorsan leenged a lufid, mint amilyen könnyen felfújtad.
Stabil önbizalmat, csak stabil alapokra tudsz építeni!
A stabil alapok pedig nem más, mint az igazság, amit tudsz magadról. Utánajársz, magadba nézel és őszintén megvallod magadnak, hogy mennyit érsz, hol tartasz, milyen értékeid és hiányosságaid vannak. Bevallod magadnak nem csak az előnyeidet, de a hátrányaidat, hiányosságaidat, képtelenségeidet is, mégpedig olyan őszintén, amilyenre csak képes vagy!
Ebből az önértékelési munkából olyan válaszokat fogsz kapni, amelyek igazak, éppen ezért stabilak. Ezekben bízhatsz, mert nem tűnnek el, nem derül ki róluk, hogy mégsem annyi.
Bízhatsz magadban, bízhatsz abban, amid van. Ez a stabil önbizalom.